Az elmúlt évtizedben a hasonló hőhullámok alatt hazánkban  is egyre több 100 hektárnál
(1 millió négyzetméternél) nagyobb területet érintő koronatűz keletkezett. Sajnos a magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi mulasztás következménye.  Mivel a tűz sokszor a szomszédos területekről terjed át az erdőre, mindenhol fontos az elővigyázatosság.

A jelenleg érvényben lévő országos tűzgyújtási tilalom értelmében tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.  Mégsem kell azonban reggeli kávé és meleg étel nélkül maradniuk az erdőben túrázóknak, hiszen – az erdőtörvény alapján – gáz égőfejet és zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszközt használhatnak, noha ezekkel is fokozott óvatossággal kell eljárniuk.

A NÉBIH kéri a lakosságot, hogy lehetőleg a tilalommal nem érintett belterületi ingatlanokon se rakjanak tábortüzet ebben az időszakban, mert a felszálló izzó zsarátnokokat a szél több száz méterre repítheti, hamuvá változtatva a környékbeli erdőket.  Inkább részesítsék előnyben az elektromos grillsütőket, ha ez nem áll módjukban, akkor pedig minél kisebb tüzet gyújtsanak a kertjükben!

A szabadban dohányzók minden esetben használják a  hamutartót, mert az eldobott cigarettacsikk percek alatt képes meggyújtani a kiszáradt aljnövényzetet.

Csupán egy másodpercnyi odafigyeléssel több hetes tűzoltást és évtizedes helyreállítást előzhetünk meg.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról, valamint az erdőtűz-megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhatnak.

Az előadást a Csodák Palotája hirdette meg a XXII. kerületi iskolák számára és csak a terem befogadó kapacitása szabott határt a résztvevőknek, így is több mint 150 diák kísérte figyelemmel az erdőmérnök személyes tapasztalatain is alapuló beszámolóját.

Nagy Dániel képekkel és diagramokkal támasztotta alá, hogy a tűz miként tudja segíteni az embert, ugyanakkor milyen pusztításokra képes nem csak világszerte, de Magyarország határain belül is.

Az előadás alatt kiállított tárgyak is felkeltették a hallgatóság figyelmét, mint a drip torch-nak nevezett gyújtókészülék, vagy a speciális sátor, mely bizonyos ideig megvédi a bajba jutott tűzoltókat.

Erdőtűz prezentálására ugyan a hely nem volt alkalmas, azonban Papp Zsolt, a CSOPA tudományos munkatársa, néhány tüzes kísérlettel kápráztatta el a jelenlevőket.

Az előadás végén mind a diákok mind a pedagógusok egyetértettek abban, hogy a „legjobb erdőtűz az, amelyik nem is gyullad meg”.

A találkozó megszervezésének célja az volt, hogy a korábban megválasztott tagok tájékozódjanak az elmúlt év legfontosabb történéseiről, bepillantást nyerjenek a 2016. évre vonatkozó tervekbe, és javaslataikkal új kommunikációs irányvonalak lefektetéséhez nyújtsanak segítséget, az erdőtűz-megelőzésére irányuló akciók hatékonyságának fokozásával.

A NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának emeleti tanácstermében dr. Oravecz Márton elnöki megnyitó beszédében elmondta: „A tavaly nyáron kezdődött program az első olyan kommunikációs projekt a NÉBIH történetében, amely az erdészeti szakterületet érinti. A NÉBIH-kommunikáció más ágazatokban már évek óta hatékonyan működik, ezt a tendenciát folytatva valósul meg a FIRELIFE erdőtűz-megelőzési program, új típusú, kreatív ötletek alapján, még intenzívebben megcélozva az egyik legfontosabb célcsoportot: az ifjúságot.” 

Következő felszólalóként, Debreceni Péter főerdőfelügyelő tartott előadást, a következő témában: Erdőtüzek Magyarországon 2015-ben. Részletes és naprakész ismertető hangzott el a hazai erdőtüzek természetéről, típusairól; az erdő- és vegetációtüzek számáról, kiterjedéséről, évi eloszlásáról valamint a tűzgyújtási tilalom időszakáról. Fény derült arra a megdöbbentő adatra is, hogy idén Magyarországon több mint 370 tűzeset regisztráltak az elrendelt 66 napos tűzgyújtási tilalom idején.

Dr. Nagy Dániel projektmenedzser előadásában, a projekt elmúlt egy évének bemutatásáról szólt, a történések és a tapasztalatok tükrében. Majd Fehérvári Nóra Inez, kommunikációs és projekt referens tartott rövid összefoglalót a FIRELIFE projekt 2015-ös kommunikációs tevékenységének legfőbb tapasztalatairól, valamint az elkövetkező év új kommunikációs irányairól. Az előadások után javaslattételre és véleménycserére került sor a megjelentek között, ahol számos hasznos, innovatív jellegű javaslat hangzott el a 2016. évi kommunikációs akcióterv, a közép- és felsőfokú képzések lebonyolítása és a tűzrakóhelyek kérdéskörének témája kapcsán is.

A Tanácsadó Testületi ülés következő összejövetele előre láthatóan 2016 őszén esedékes, ahol a most bemutatott kommunikációs irányok hatékonyságának elemzésére, és a 2017. évi kommunikációs akcióterv véleményezésére fog sor kerülni.

Az elhangzott előadások pdf formátumban elérhetők innen:

FIRELIFE_projektbemutato_tantest2015

FIRELIFE_Uj kommunikacios iranyok – 2016

FIRELIFE_tuzszezon2015

A házigazda SEFAG Zrt. somogyi erdőgazdaság szervezésében az Országos Erdészeti Egyesület díjakat adott át és ünnepi közgyűlést tartott a megjelent szakemberek részére.

A FIRELIFE Erdőtűz-megelőzési program egyik kiemelt szakmai célcsoportjaként az erdész szakembereket megcélozva, szintén jelen volt a rendezvényen. Információs anyagaink és ismeretterjesztő szórólapjaink, matricáink az erdő-tűzmegelőzés közös felelősségére és módjaira hívta fel a figyelmet. (ezek a szóróanyagok arculati anyagaink menüpontjában elérhetők: http://erdotuz.hu/life/arculat/)

• A Vándorgyűlésen a KaposPont is forgatott videó beszámolót, mely az alábbi linkre kattintva nézhető meg: http://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/kapospont_video_vandorgyules
• A Vándorgyűlés képgalériája itt látható: http://www.vandorgyules.hu/galeria

Az ember már évezredekkel ezelőtt is használta a tüzet gazdálkodásához, vadászathoz. Megfelelően tervezve és kivitelezve, bizonyos esetekben a tűz ma is egy ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt kedvező tájgazdálkodási, természetvédelmi kezelési eszköz.

Az előnyös tulajdonságok mellett fontos szem előtt tartani a régi mondást: “A TŰZ JÓ SZOLGA, DE ROSSZ MESTER!”

A rossz időpontban, rossz technikával, rossz helyen végrehajtott égetés, több kárt okozhat, mint hasznot az adott területen a gazdának, és nemcsak neki. A gondatlanul meggyújtott, vagy nem megfelelően eloltott tüzek, sok millió négyzetméter erdő, rét, nádas, és benne többszázezer élőlény pusztulását okozzák. Ennek a kiadványnak terjedelmi okokból mindössze annyi a célja, hogy felvillantsa, HOL, MIKOR és HOGYAN gyújthatunk tüzet, és mire kell figyelnünk a tűz használatánál. Részletes információ a projekt honlapján és a projekt keretében szervezett oktatásokon kapható.

Erdőtörvény hatálya alá tartozó területekre vonatkozó égetési szabályok (erdő, fásítás, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területek, szabadrendelkezésű erdők)

Vágástéri hulladékégetés

Az esetleges félreértések elkerülése érdekében ki kell hangsúlyozni, hogy a vágástéri hulladékégetés keretében, a fahasználat után, a vágástéren visszamaradó biomassza égetése a megengedett, a későbbi erdőfelújítási, erdőnevelési feladatok megkönnyítése és erdővédelmi problémák megelőzése érdekében. Vágástéri hulladékégetés során háztartási vagy ipari hulladék, fakitermelésnél keletkezett olajos flakon vagy egyéb hulladék égetése szigorúan tilos.

Mielőtt égetsz, fontold meg:

• Vágástéri hulladékot az erdőben abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs, vagy az nem gazdaságos.
• A vágástéri hulladékégetés költség és időigényes, nagy körültekintést igénylő művelet. Végrehajtása előtt mindenképpen érdemes az erdészeti szakemberrel konzultálni, lát-e más alternatív megoldást: ilyen lehet a vágástéri apadék/hulladék aprítékolása, ágfagyűjtés megszervezése vagy olyan erdősítési technológia alkalmazása, ami nem igényli a terület vágástakarítását.
• Védett természeti területen lévő erdőben, lehetőség szerint különösen kerülni kell a vágástéri hulladékégetést.

Ha mégis szükséges az égetés
Így tervezd:

• A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
• A bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
  • bejelentő neve, címe, elérhetősége;
  • erdőgazdálkodó / földhasználó neve, címe, elérhetősége;
  • égetés helye (Az erdőrészlet azonosítón kívül, javasolt EOV koordinátát és megközelíthetőség rövid leírását is megadni.);
  • égetés időpontja;
  • tervezett égetés rövid jellemzése (kiterjedés, terület);
  • az égetést felügyelő személy neve, címe, elérhetősége.
• Ha az égetés időjárási vagy egyéb okokból elmarad, ennek bejelentése is feltétlenül szükséges, nehogy a területen keletkezett és bejelentett erdőtüzet vágástéri hulladékégetésnek gondolják a katasztrófavédelem ügyeletén. A későbbi időpontban történő végrehajtást vagy a bejelentetthez képest elhúzódó végrehajtást is be kell jelenteni.
• Védett területen a fenti bejelentés mellett, az égetéshez, a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges!

Így hajtsd végre

• Az égetést, az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik, szélcsendes időben.
• Az égetés helyszínén, a tűz jelzésére alkalmas eszközt (mobiltelefon esetleg rádió) kell készenlétben tartani.
• A jogszabály szerint az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék, a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki.
• Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.

A vágástéri hulladékégetés végrehajtásához szerencsés esetben – és kedvező körülmények között – valóban elég némi tapasztalat és egy doboz gyufa, de sajnos egyre többször előfordul, hogy valamelyik kedvező feltétel hiányzik vagy megváltozik. A rosszul, gondatlanul végrehajtott égetések miatt, a tűz számtalan alkalommal nemcsak az adott gazdálkodó szomszédos fiatalosait semmisítette meg, hanem több tíz -, százhektáros tüzeket okozott.

Ellenőrzött tűz

Az ellenőrzött tüzekkel, a területen található éghető biomassza mennyiségét csökkentjük. Mivel az égetés időpontját úgy választjuk meg, hogy az égési kondíciók “kedvezőtlenebbek” legyenek, a tűz – felszíni tűzként – elsősorban a könnyű biomasszában terjed. Emiatt, a következő évben az állományból hiányzó “gyújtós” (könnyű biomassza) miatt, a tűz keletkezésének valószínűsége minimális. Ezzel az eljárással, több millió hektár erdőterület kockázat csökkentését végzik szerte a világban.

• Indokolt esetben, a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására, ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz, olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen.
• Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását, az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját nyújtani.
• Az ellenőrzött tűz irányítását, legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti.
• Védett természeti területen, ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

Tűzgyújtási tilalom

Nem lehet vágástéri hulladékégetést és ellenőrzött égetést végezni, ha tűzgyújtási tilalom van érvényben. Tűzgyújtási tilalmat az erdészeti hatóság és az erdőgazdálkodásért felelős miniszter rendelhet el. A tilalom az erdőre, valamint a külterületi ingatlanoknak az erdők és fásítások 200 méteres körzetében található területére vonatkozik. Azaz, ahol ellenőrzött égetést vagy vágástéri égetést végezhetsz, ott be kell tartani az elrendelt tilalmat.

Égetési szabályok erdőgazdálkodóknak, erdészeknek – LA4 szórólap (pdf, 0,4 MByte)

Általános információk az erdőtüzekről – A5 szórólap (pdf, 2,8 MByte)

A FIRELIFE projekt, LIFE+ nyertesként a NÉBIH Erdészeti Hatóság szervezésében a NÉBIH központi, halászati standjánál friss információs anyagokkal készül az érdeklődők számára négy napon át, 2015 február 12-15 között.

Aki nem tud részt venni az idei vásáron és kiállításon, megtalálja honlapunkon is szórólapunkat, mely elsősorban a szakmai közönségnek – vadászoknak, erdészeknek – szól.

ITT tölthető le a szórólap pdf formátumban.

Minden kedves TÚRÁZÓT is örömmel látunk standunknál, vagy az F pavilon, Karaván Szalon kiállításán.

“Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete.”

(Fekete István)