Az elmúlt évtizedben a hasonló hőhullámok alatt hazánkban  is egyre több 100 hektárnál
(1 millió négyzetméternél) nagyobb területet érintő koronatűz keletkezett. Sajnos a magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi mulasztás következménye.  Mivel a tűz sokszor a szomszédos területekről terjed át az erdőre, mindenhol fontos az elővigyázatosság.

A jelenleg érvényben lévő országos tűzgyújtási tilalom értelmében tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.  Mégsem kell azonban reggeli kávé és meleg étel nélkül maradniuk az erdőben túrázóknak, hiszen – az erdőtörvény alapján – gáz égőfejet és zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszközt használhatnak, noha ezekkel is fokozott óvatossággal kell eljárniuk.

A NÉBIH kéri a lakosságot, hogy lehetőleg a tilalommal nem érintett belterületi ingatlanokon se rakjanak tábortüzet ebben az időszakban, mert a felszálló izzó zsarátnokokat a szél több száz méterre repítheti, hamuvá változtatva a környékbeli erdőket.  Inkább részesítsék előnyben az elektromos grillsütőket, ha ez nem áll módjukban, akkor pedig minél kisebb tüzet gyújtsanak a kertjükben!

A szabadban dohányzók minden esetben használják a  hamutartót, mert az eldobott cigarettacsikk percek alatt képes meggyújtani a kiszáradt aljnövényzetet.

Csupán egy másodpercnyi odafigyeléssel több hetes tűzoltást és évtizedes helyreállítást előzhetünk meg.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról, valamint az erdőtűz-megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhatnak.

Alig olvadt el a hó, azonnal begyulladtak a tavaszi vegetációtüzek, több erdő is károsodott. A tüzek lakóházakat, mezőgazdasági ingatlanokat, erdőterületeket veszélyeztettek.

A hideg tél miatt a szokásosnál is nagyobb mennyiségű elhalt biomassza keletkezett, elsősorban a nem művelt területeken. A száraz fűnek elég egy szikra és lángra kap, a kialakuló 1 négyzetméteres vegetációtűz kerülete 100 szorosára, területe 10 000 szeresére képes nőni az első fél óra alatt.  A tüzek lángmagassága az 1-2 métert is elérheti.

A tavaszi tüzeket elsősorban a gondatlanul, gyújtogatás jelleggel végzett tarlóégetések okozzák, pedig a jogszabály – szabályozott keretek között – már megengedi az irányított égetést. De míg az irányított égetésnél a szakemberek gondosan figyelnek, hogy egyszerre csak kisebb területeket égessenek, és a tüzet eloltsák, a tarlógyújtogatók („gyufával kaszálók”) nem törődnek a következményekkel, a veszélybe kerülő házakkal, erdőkkel, állatokkal, természeti értékekkel.

A növényzet kizöldüléséig tartó 2-3 hetes időszakban fokozott óvatossággal kell eljárni, ha a szabadban tüzet használunk.

• Ha lehet, a kiskertben inkább komposztáljunk és, ha az önkormányzati rendelet meg is engedi az égetést, azt halasszuk későbbre.
• Erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyeket használjuk és gondosan oltsuk el a tüzet!
• Ne dobja el a csikket, használja a hamutartót!
• A tarló, gyep égetését szabályosan végezzük, kérjünk rá engedélyt, készítsük el a szükséges tűzpásztákat
• Szeles időben ne gyújtsunk tüzet, mert a lángokat már egy kisebb szél is jelentősen felgyorsíthatja, továbbviheti a szomszédos területekre.

A témában további információk olvashatók a NÉBIH FIRELIFE Erdőtűz Megelőzési Programjának honlapján, az erdotuz.hu weboldalon.

Fotó: Csébits Gergő / Nyugat.hu

Május legelején csaptak fel az első lángok a nyugat-kanadai Alberta tartományban, nagyjából 2 ezer négyzetkilométernyi terület vált porrá és hamuvá másfél hét leforgása alatt. A tűzvésznek csodával határos módon egyelőre nincs sem halálos áldozata, sem pedig sérültje, ám két ember meghalt közlekedési balesetben a tömeges evakuáció során.

A kanadai hatóságok május 4-én rendelték el az ország délnyugati részében fekvő Fort McMurray kiürítését, miután a város környékén erdőtűz ütött ki, amely a heves északi szél miatt gyorsan terjedt is. A tűz megjelenésének oka a rekordkánikula lehetett, a hőmérséklet aznap megközelítette a 30 Celsius-fokot. A város hatóságai a szomszédos tartományoktól és a kanadai központi kormánytól is azonnali segítséget kértek a tűz megfékezésére és a menekülők elhelyezésére.

A következő napokban szükségállapotot hirdettek és további települések – mint Anzac, Gregoire Lake Estates és Fort McMurray First Nation- lakóinak is el kell hagyniuk otthonukat. Több mint 100 ezer ember menekült el, 1.600 épület vált a lángok martalékává, a reptéren pedig az összes kereskedelmi járatot törölték. Kanadai illetékesek azt mondták korábban, hogy ez az eddigi legnagyobb méretű kimenekítési művelet Alberta történetében, de most már arról beszélnek, hogy talán egész Kanadában nem volt soha még ilyen tömeges evakuáció.

Az albertai kormány több mint 1.100 tűzoltót, 145 helikoptert, 138 szárazföldi tűzoltó berendezést és 22 tűzoltó repülőgépet küldött a térségbe, ahol 49 különböző helyszínen keletkezett erdőtűz. Komoly erőfeszítésekbe került, hogy megvédjék a tűztől a fontos infrastrukturális létesítményeket, így az Athabasca folyón átívelő egyetlen hidat és a Fort McMurraybe vezető egyetlen országutat.

Egy hét küzdelem után végre megkezdődhettek a helyreállítási munkálatok a kanadai erdőtűz által legsúlyosabban érintett Fort McMurrayben, ahol az otthonok nagyjából ötöde égett le. Akár még évekig is eltarthat, mire az Alberta tartománybeli település élete visszatér a normális kerékvágásba – közölte a BBC brit közszolgálati adóval egy helyi kormányzati tisztségviselő. A károk mértéke azonban az először gondoltnál lényegesen kisebb: a 80 ezer lelkes település 90 százalékát sikerült megmenteni. A régióban több mint egy hete tomboló erdőtűzben a város 2.400 épülete égett le, 25.000 – köztük az iskolák és kórházak – azonban teljesen ép maradt. Ezen kívül tönkrementek az áramvezetékek, továbbá a gáz- és vízszolgáltatást, a szemétszállítást és az egészségügyi ellátást is helyre kell még állítani. Szakértők szerint mindez hetekig is eltarthat.

A tűzvész kiváltó okainak felderítésében az Elevated Robotic Services speciális drónjai is részt vesznek majd, annak érdekében, hogy a szakemberek átfogó képet kaphassanak a tűz kiindulópontját, és lehetséges okait illetően. Az egyes drónokat különféle kamerákkal szerelik fel, a hagyományos optikai rendszerek mellett infra és ultraviola tartományban rögzítő készülékekkel azonosítják be a legforróbb pontokat, majd számos különféle faktort (szélerősség, szélirány, eltelt idő, stb.) figyelembe véve egy úgynevezett „tűztérképet” készítenek. Jelenleg a tűz mintegy 156 000 hektáros területen pusztít, a drónok segítségével pedig egy hozzávetőlegesen 9 méter sugarú kört tudnak majd kijelölni a szakértők, mint kiindulási pontot. Ezt követően helyszíni nyomozással próbálják majd kideríteni, mi okozhatta a tüzet, kontroll alól kikerülő tábortűz, esetleg villámcsapás.

MTI